A pünkösd a húsvét utáni (50. napon) 7. vasárnapon és hétfőn tartott keresztény ünnep, amelyen a kereszténység a Szentlélek kiáradásának emlékét ünnepli meg. A Szentlélek az Atya és a Fiú kölcsönös szeretetének végpontja, áradása; ez a kiáradás. A Szentlélek (görögül pneuma, latinul Spiritus Sanctus) ezen a napon áradt ki Jézus tanítványaira, az apostolokra, és ezzel a napot új tartalommal töltötte meg a keresztények számára:

A Húsvét a keresztény világ egyik legnagyobb ünnepe. Jézus feltámadását ünneplik mindenhol a templomokban. A történet szerint két nappal előtte, pénteken, feszítették keresztre őt a római katonák, azzal gyanúsították, hogy forradalmat indíthatott volna a tanításaival, és hogy ő akart lenni a király. Ezért csúfságból töviskoronát tettek a fejére, kezét, lábát odaszegezték a kereszthez és a feje fölé odatűztek egy papírt, amin ez állt: I.N.R.I.

Tóthárpád Ferenc: A Hírhozó

Mikor Jézus megszületett,
tiszta volt az ég.
Aprócska kis csillagtüzek
égtek szerteszét.

Köztük egy, a legfényesebb,
mindig arra várt,
hogy a jó hírt megtudhassa
szerte a világ.

Fényes csillag, vándor csillag
- három bölcs fölött -
reményt hozott, s reményt adott,
amíg őrködött.

Aztán fénye elhalványult,
de ha akarod,
minden évben, decemberben,
újra felragyog! 

Kívánom, hogy a csillag ragyogja be házadat, legyen gyönyörű karácsonyod szeretteid körében!

Az interneten elérhető állami anyakönyvek:

Hungary, Civil Registration, 1895-1980
    Sopron
    Szilsárkány


    Births (Születtek) 1895-1911
    Deaths (Halottak) 1904-1911
    Marriages (Házasultak) 1895-1900
    Marriages (Házasultak) 1900-1911

A mikrofilmeket Amerikában,Utah államban,Salt Lake Cityben fényképezték le.

A következő oldalon érhető el:

www.familysearch.org

Ebben az anyakönyvben szerepelnek a Rábacsanakon és Alsó-felső Pásztoriban születettek adatai is.

A nemzeti összetartozás napja az 1920-as trianoni békeszerződés aláírásának évfordulójára emlékező, június 4-ére eső nemzeti emléknap Magyarországon, melyet 2010. május 31-én iktatott törvénybe az Országgyűlés.

Az Országgyűlés a törvény elfogadásával kinyilvánította: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.

Az eucharisztia (avagy úrvacsora) a három beavató szentség egyike, így a hívő életében nagy jelentősége van, amikor először részesül a szentáldozásban. A kereszténység kezdeti időszakában a megtérő egyszerre részesült mindhárom beavató szentségben, a katolikus gyakorlatban ez többnyire szétválik három időpontra. A felnőttkori megtérés esetét leszámítva az elsőáldozásra gyermekkorban kerül sor, 6–10 éves korban. Ezt megelőzi egy alapszintű hitoktatás, amelynek végeztével az elsőáldozásra készülőtől elvárják, hogy fogalmilag különbséget tudjon tenni a közönséges és az átváltoztatott ostya között.

A bérmálás keresztény szertartás, melynek során kézrátétel vagy felkenés útján közvetítik a Szentlélek ajándékait a bérmálkozó számára. Egyes felekezeteknél ez a teljes jogú tagságot is jelenti az egyházban, míg máshol, például a katolikus egyházban minden megkeresztelt az egyház tagja.

A bérmálás a katolikus, ortodox, antikhalkedóni és anglikán felekezeteknél szentség. A katolikusoknál a hét szentség egyike. A keleti szertartásokban a gyermekek keresztény beavatása a keresztséggel kezdődik, és azonnal követi a bérmálás és az elsőáldozás.

A Balaton nem csak egy tó, hanem fogalom. Mindenki emlékszik az első csókra, az első szerelemre, az első csalódásra és arra, amikor életében először látta a Balatont. Azt mondják, hogy Siófok a Balaton fővárosa. Én másképp gondolom. Van egy hely, ami jelentőségteljesen magasodik a tó fölé, és igazi koronaékszere a tájnak. Ez Tihany.

Szántódról komppal, vagy kacskaringós autó- esetleg biciklis utakon cikázva is megközelíthetjük a Balaton-felvidéki Nemzeti Park gyöngyszemét, a Tihanyi-félszigetet és annak egyetlen községét, Tihanyt.

Rábacsanak

Győr-Moson-Sopron m.: plébánia a győri egyházmegye szanyi esp. ker-ében. - Szil, majd Szany filiájából 1787: alapították. Templomát 1350 k. Szt Miklós tit-ra szentelték. Orgonáját (2/14 m/r, op. 2709.) 1935: a →Rieger gyár építette. Mai Ker. Szt János-templomát 1925: építették. Kegyura 1880: a győri pp.

Plébánosai:

1812: Bankó József,

1839: Kozmár Pál,

1845: Huszár István,

1849: Pála (Pálya) János,

1886: Lőrincz Antal,

1907: Kiss Ignác,

1908: Németh Pál,

1931: Horváth János,

1947: Tamási József,

1952: Németh Pál,

1953: Szabó Béla,

1976: Bella Alajos.

Gazdag Erzsi: Itt a farsang

Itt a farsang, áll a bál,
keringőzik a kanál,
Csárdást jár a habverő,
bokázik a máktörő.

Dirreg, durrog a mozsár,
táncosra vár a kosár,
A kávészem int neki,
míg az őrlő pergeti.

Heje-huja vigalom!
habos fánk a jutalom.
Mákos patkó, babkávé,
értük van a parádé.

Csoóri Sándor: Farsangi kutyabál

De érdekes volna,
ha kutyabál volna,
s farsangnak napján
minden kutya
bálba gyalogolna,
nagy kutya is,
kis kutya is,
kit csíp még a bolha.

Komondor kényelmes,
lassú táncot ropna,
Puli Pali csárdást,
ahogy meg van írva;
sötét szőre, bozontja
a szemébe lógna.