Vajon bírni fogja az első iskolaévet? Képes lesz odafigyelni? Nem viseli meg nagyon az óvoda utáni átmenet?

…Bizonyára szülőként Te is a legjobbat szeretnéd a gyermekednek…Minden bizonnyal téged is örömmel töltene el ha :

• gyermeked számára a kezdetektől fogva problémamentes és örömteli lenne a tanulás

• könnyedén tanulna meg írni , olvasni

• iskolaéretten, és felkészülten kezdhetné meg az első osztályt

• ha örömmel és szívesen ülne le tanulni, mert ezzel kapcsolatban tele van sikerélményekkel...(az ellenőrzője pedig piros pontokkal/ ötösökkel)

Szeretnéd, ha problémamentes lenne az iskolakezdés és örömteli a tanulás?  Tudni akarod , hogy “Mitől lesz egy gyermek iskolaérett” ? 

Napjainkban a gyerekek egy része normál intelligenciaszint ( átlagos, vagy annál jobb képességek) mellett is tanulási nehézségekkel küszködik. Gyötrelem számukra az írás és olvasástanulás. Mire kiderül a baj, rendszerint már túl késő…Marad az évekig tartó korrepetálás, csekélyke eredményekkel….( A szülő számára pedig a tehetetlen düh és a szégyenkezés.)

A tanulást meghatározó képességek az óvodás korban, 5-7 éves kor között fejlődnek a legerőteljesebben, a fejlesztéseknek is ebben az életkorban kellene megtörténnie. Az ehhez szükséges alapokat (pl  mozgás és beszédfejlődés) pedig még korábban, már az első életévektől elkezdjük lerakosgatni…Úgy érzem , a saját gyerekem ilyen szempontból szerencsés helyzetben volt, mert fejlesztő pedagógusként időben megismertem a szükséges módszereket, anyaként pedig naponta  alkalmaztam azokat. ( Saját tapasztalatból – és tíz év távlatából – mondhatom, hogy igen hasznos volt, bőven megérte…)

Vallom, hogy a gyermek számára a legeslegjobb iskola az “anyai öl” iskolája. Az édesanya az, aki a leginkább tudja és érzi, hogy mi a legjobb a gyermekének. Ha az anyák kezébe adjuk azokat a játékos, fejlesztő módszereket, amivel támogatni tudják gyermekük spontán érési folyamatait, akkor  (mintha csak egy jótündér fogná a gyerek  kezét), szinte észrevétlenül kialakulnak az iskolaérettséghez szükséges képességek.

Játékosan, szelíden ,támogatóan, és érzelmi biztonságban…csak így van értelme és eredménye! A fejlesztés soha nem lehet erőltetett gyakoroltatás, vagy előretanítás. Pedagógia professzorom szavai máig élnek bennem, miszerint “szeretetpedagógiával” közelítsünk mindig  a gyerek felé, mert:” A szeretet mindent pótol, de a szeretetet nem pótolja semmi sem”

(Forrás: Tündértanoda, V. Orosz Edina fejlesztő pedagógus)