Tóthárpád Ferenc: Kívánok hát ...

A kályhába meleget,
körétek sok gyereket!
Megérdemelt kenyeret,
pénzzel rakott szekeret!

Eljövendő években
megértést az útra!
Bú s a bánat ugorjon
a legmélyebb kútba!

Egészséget, nyugalmat,
örömre sok alkalmat!
Házatoknak a béke
legyen mindig vendége!

Válasz

Karácsonyi várakozás


Közeleg az ünnep
békét hoz magával,
telve reménnyel,
örömmel és vággyal,
felölti a világ
hófehér ruháját,
s meggyújtja csendben
a szívek gyertyalángját.
A lélek is csendesül,
átjárja a béke,
reményruhát öltve
vár e csodás éjre,
a szíveknek csendes,
szelíd dobbanása
egy szikrázó csillag
fénysugarát várja,
égi reménységet,
el nem múló békét,
az otthonnak áldott
boldog melegségét,
a szeretet fénylő,
arany glóriáját,
mindent átölelő
tündöklő csodáját.
Öltöztesd fel lelked
tiszta hófehérbe,
boldog békességgel
várj e csodás éjre,
tárd ki lelkednek
bezárt kapuját,
s engedd magadhoz
a szeretet angyalát.
Kívánok mindenkinek
áldott ünnepeket,
szívet melegítő
csodás szeretetet,
békét, örömöt,
megvalósult álmot,
egy reménységgel teli,
sokkal jobb világot!

Válasz

Aranyosi Ervin: Halottaknak napján


Halottaknak napján,
gondolkozz el, kérlek!
Mennyire fontosak
azok, akik élnek?
Milyen gyakran gondolsz
rájuk szeretettel?
Jelenthet-e annyit,
mint ki régen ment el?


Ilyenkor az ember
temetőbe jár ki,
Elmúlt szeretteit
véli megtalálni.
Közben annyin élnek
magányosan, távol,
kire nem jut idő,
kit a szív nem ápol.
Pedig a halottak
a szívünkben élnek.
A hétköznapokba
bőven beleférnek.
M’ért nincs az élőkért
ugyanilyen ünnep,
ami lángra gyújtja
apró mécsesünket.

Aki elment, jól van,
csak egy más világon,
s nem tud örvendezni
levágott virágon.
Földdé porladt testet
látogatsz a sírnál.
Élőkért tehetnél,
ahelyett, hogy sírnál!
Oly sok a magányos,
kinek nem jut semmi.
Ki örülni tudna,
ha tudnák szeretni.
Ám ezt meg se látod
- tudod – attól félek.
Megbékélni kéne,
s nem visz rá a lélek.

Vársz, amíg késő lesz,
mikor már nem bánthat,
akkor száll szívedre,
majd a gyász, a bánat.
S jön halottak napja,
s mész a temetőbe,
bocsánatot kérni,
s elbúcsúzni tőle…

Válasz

Gyereknapi vers

Szabó Lőrinc: Kicsi vagyok én

Kicsi vagyok én
majd megnövök én
apámnál is, anyámnál is
nagyobb leszek én.

Kicsi vagyok én
erős leszek én,
világ minden óriását
földhöz vágom én.

Kicsi vagyok én
bátor leszek én
óriások palotáját
elfoglalom én.

Kicsi vagyok én
nagy úr leszek én
aranyszobát adok minden
testvéremnek én.

Kicsi vagyok én
vezér leszek én
én leszek a legjobb ember
a föld kerekén!

Válasz

Szabó László Dezső
Október 23.
Egy bomba robbant a szívemben:
Tüntetés lesz, testvér, tüntetünk!
Forró szívvel, és mit se várva
Egy eszme indult el velünk.
Az idő ősködéből pattant,
És telt vele a csillogó este:
Ezrek és ezrek az utcákon,
Nem lehet ráismerni Pestre.
Az égen száz csillag hunyorgott,
Lenézett egy-két vörös fényre;
Csattant, kiáltott a jelszó:
A rabságnak már legyen vége
Egy autó oldalán fityegtem,
És alig hittem a szememnek:
Rendőr sehol, s házak tövéből
Asszonyok, lányok integetnek.
„Ruszkik haza!” - dörren az orkán,
„Sztálint ledöntjük!” dübörögtek;
ömlött a nép, torok kiáltott,
a jelszavak meg mennydörögtek
Százfejű szörnyek mesévé váltak,
A provokátort meg kikacagták.
A szobor előtt a nagy téren
Régi világuk megtagadták.
Kemény csapás volt mindazokra,
Akik előtt tapsoltak egykor!
Álltak és néztek várakozva,
Ezer és ezer, százezer sor
Diadal szállt végig a téren,
S mint tűzvész, orkán ült a tájra:
A magasságban zúgni kezdett
Hegesztőpisztoly kékes lángja.
Motorok zúgtak, erőlködtek,
Megingott végre a Gyalázat:
„Ledöntöttük a Sztálin szobrot!”
Verték, döngették a vázat

A Rádióhoz, stúdióba!”
„Vesszen Gerő, a gaz áruló!”
A forró éjszakában indult
Véres útjára száz golyó.
Én is rohantam, és jött Csepel,
Katonák, lányok, asszonyok,
Rendőrök, munkások, ezren, ezren,
Igaz és bátor magyarok
És sztrájk is indult. Árva népünk
Kezébe vette végre sorsát.
Másnap már vérben fürdött minden,
De feltámadott Magyarország
Aranybetűkkel, vérrel írva,
Új, nagy fejezetet nyitottunk
Ország-világ történetében:
Szabadságunkat marokra fogtuk!
Új eszme ragyog fenn az égen,
Dátum született a világon,
Mely tűzbe hoz ma minden szívet:
Szabad október 23!
1956. október 27.

Válasz

AKöltészet Napjára:
József Attila
TISZTA SZÍVVEL
Nincsen apám, se anyám,
se istenem, se hazám,
se bölcsőm, se szemfedőm,
se csókom, se szeretőm.
Harmadnapja nem eszek,
se sokat, se keveset.
Húsz esztendőm hatalom,
húsz esztendőm eladom.
Hogyha nem kell senkinek,
hát az ördög veszi meg.
Tiszta szívvel betörök,
ha kell, embert is ölök.
Elfognak és felkötnek,
áldott földdel elfödnek
s halált hozó fű terem
gyönyörűszép szívemen.
1925. március

Válasz

Shane Taylor:
Húsvéti csoda

Csicsergő madarak, zöldülnek a fák,
Jön a tavasz, ezt ők is tudják már.
Vele együtt a nyúl, a nap, a Húsvét,
Locsoló fiúk nyüzsögnek, ez ám a dús hét.
Mindegyik mond verset, szépet, kedveset,
Cserébe piros tojást kapnak, nem pediglen levelet.
Kisgyermekek csokinyuszit, a nagyobbak pénzt,
Fiatalok piknikeznek, jó mulatság, nézd!
Locsolnék én is, de verset nem tudok,
Helyettem még a bagoly sem huhog.
Összeszedve magam, kihúzva állok eléd,
Nagy levegőt véve, elkezdem a mesét.
Remélem tetszeni fog, kapok érte tojást,
Ha nem is azt, de kapok egy apró csodát.

Válasz

Boldog Új Évet!
Borongós napok tűnjetek tova,
Okkal szomorú ne legyél soha!
Lépteid kísérje töretlen szerencse,
Derűs percek rajzoljanak mosolyt a szemedre!
Oszoljanak el az óévnek sötét árnyai,
Gúzsból szabaduljanak a képzelet szárnyai!

Új évet hozzon a nesztelen iramló idő,
Jöjjön már a rég várt, csodálatos jövő!

Évek ha múltok, ha elszálltok napok,
Vidámságot, örömet számolatlan adjatok!
Elfusson most az óévnek malaca,
Többé ne legyen senkinek panasza!

Kerüljön betegség, bánat messzire,
Írmagjuk is vesszen mind a semmibe!
Vágyaid sorra valóra váljanak,
Álnok szavak többé ne bántsanak!
Növekedjen az igaz barátok tábora,
Okosan élj, ne legyél ostoba!
Kívánom neked, legyen 365 szép ünneped!

Válasz

Az aradi vértanúk

Szabadságharcunk letűnt napvilága,
Te vakító nap a század delén,
Nem pazaroltad sugarad hiába,
Bár vak sötétbe halt az égi fény,
Eszméiden nem győzött az enyészet,
Örökbe hagytad halhatatlan részed’,
Fényeddel fényt hint késő századokra
A tizenhárom vértanú alakja.
S ôk élni fognak, élni mindörökkön,
Szent lesz, örökké szent a sírgödör,
A míg az eszmény ki nem hal e földön,
Míg magyar szellem még magasba tör,
Az igét, melyért éltet áldozának,
Szívébe írták az egész hazának,
Utódtól fogja hű utód tanulni:
Hogyan kell élni, s hogy lehet meghalni.

Palágyi Lajos

Válasz

Locsolóversek gyermekeknek



Én még kicsi vagyok,
Verset nem tudok.
Majd jönnek a nagyok,
Mondanak azok.


Korán reggel felébredtem, messze-messze jártam,
Tündérország kiskertjéből rózsavizet hoztam.
Na, te kislány, megöntözlek, ma van húsvét napja,
Tündököljön a két orcád, mint a piros rózsa.
Az illatos rózsavíztől megnőnek a lányok,
Zsebemben is elférnek a piros tojások.


Ákom-bákom, berkenye;
Szagos húsvét reggele.
Leöntjük a virágot,
Visszük már a kalácsot.


Korán reggel útra keltem,
Se nem ittam, se nem ettem.
Tarisznya húzza a vállam,
Térdig kopott már a lábam.
Bejártam a fél világot,
Láttam sok-sok szép virágot.
A legszebbre most találtam,
Hogy öntözzem, alig vártam.
Piros tojás, fehér nyuszi,
Locsolásért jár egy puszi.


Jó reggelt, jó reggelt,
Kedves liliomszál,
Megöntözlek rózsavízzel,
Hogy ne hervadozzál.
Kerek erdőn jártam,
Piros tojást láttam,
Bárány húzta rengő kocsin,
Mindjárt ideszálltam.
Tessék hát rózsavíz,
Gyöngyöm, gyöngyvirágom.
Hol a tojás, piros tojás?
Tarisznyámba várom!


Zöld erdőben jártam,
Két őzikét láttam.
Az egyik kacsintott,
Ide a forintot!


Nyalka legény vagyok,
Lányokhoz indulok.
Mert ma minden lánynak
Rózsavizet hozok.
Megöntözöm őket,
Mint a virágokat,
Nem venném lelkemre,
Hogy elhervadjanak.
Ám e fontos munkám
Ingyen nem tehetem,
Cserébe a hímes tojást
Sorra ide kérem.

Válasz